|
|
Post by Artemisia Potter on Jul 26, 2009 22:26:01 GMT 1
*Artemis szobájában, friss virágillat terjeng. A falak barackszínűek, az egész szobában világos van, ugyanis a szobának három hatalmas ablaka van. Néhány poszter is van a falakon, melyek egytől egyig tehetséges kvidicsezőket ábrázol. Az ágy, az íróasztal, a szék, a szekrény minden bútor tölgyfából készült. A takaró és a párnák a mardekár színeiben, zöldben és ezüstben pompáznak. A szobában rengeteg könyv is helyet foglal.*
|
|
|
|
Post by Artemisia Potter on Aug 21, 2009 22:10:34 GMT 1
*Zaj ütötte meg a fülét, ami egyenesen a szobájából jött. Csendben megállt az ajtaja előtt, és lassan előhúzta a pálcáját, majd egy ügyes mozdulattal belökte az ajtót. Megkönnyebbülten vette észre, hogy csak Hecate, a baglya csapta a zajt. Odasétált az íróasztalhoz amin a a bagoly tollászkodott, majd elvette tőle a sárgás színű borítékot. A borítékon nem szerepelt semmilyen adat. Kivette a levelet, és kicsit szemügyre vette azt. Zaklatott írásmód jellemezte a szöveget, néhány helyen tintafolt is tarkította a pergament.*
~Artemis előre kérlek ne csinálj semmi butaságot. Lépésről lépésre kövesd a leírtakat. A halálfalók tegnap este ismét megtámadtak minket. Nem számítottunk rá, úgy tűnt még van pár hetünk az újabb támadásig, de csapdát állítottak nekünk. Sokan meghalhattunk volna, de édesapád feláldozta magát értünk...~
*Újból és újból elolvasta ezt a szörnyű mondatot, de egyszerűen képtelen volt feldolgozni. Teljesen ledermedt, képtelen volt mozogni, pár másodpercig úgy érezte levegőt sem kap. Egész teste remegni kezdett, és kitört belőle a zokogás. Percekig csak sírt, mikor már kicsit rendezettebb ütemben vette a levegőt, újból a levélre pillantott.*
~Apád kivételesen jó ember volt. Rendkívüli igazságérzettel és bátorsággal volt megáldva. Tudom, hogy ez most nagyon fáj, tudom, hogy ez sosem múlik el, de tudnod kell ránk mindig számíthatsz. Kérlek most azonban jól figyelj. El kell menned Roxmortsba. Várj meg minket. Amint tudunk ott leszünk. Apád is azt szeretné, hogy biztonságban legyél. Mindenki üdvözöl, és mindenkinek hiányzol. Ezerszer ölel szerető nagybátyjád:
James S. Potter~
*Egy órán keresztül ült az ágyon mozdulatlanul, csak a pergament szorította görcsösen. Egyetlen egy gondolat fogalmazódott meg benne. A bosszú. Miután elég erőt érzett a lábában ahhoz, hogy felálljon elindult a titkos folyósó felé, otthagyva csapot-papot.*
|
|
