|
|
Post by Candace Lockhart on Mar 1, 2008 22:22:06 GMT 1
Soha ne térj le az ösvényrõl! Fõleg ha itt, a Tiltott Rengetegben kóborolsz! |
|
|
|
Post by Artemisia Potter on Jul 15, 2008 11:32:56 GMT 1
*Miután megunta, hogy már egy egész órája csak tétlenül fekszik a tó mellett, elindult, hogy visszatérjen a sátorhoz. Eleinte őzként ment, majd felvette emberi alakját, s úgy folytatta útját. Körülbelül az erdő egyik legsötétebb részénél járhatott mikor apró neszre lett figyelmes. Hirtelen megállt, majd a hang irányába fordult. Érezte, sőt tudta, hogy van mögötte valaki, ezért pálcája után nyúlt. Nem tévedett, egy fekete csuklyás alak állt mögötte pálcával a kezében. Artemis kimondta az első varázsigét ami eszébe jutott:*
- Stupor!
*A halálfalót váratlanul érte a támadás. Vörös fény villant, s a halálfaló repült pár métert majd lezuhant. Mikor megfordult, és próbált volna menekülni, akadályba ütközött. Nekiment egy másik halálfalónak és az ütközéstől a földre rogyott. A sötét alak elővette pálcáját, és a földön ülő lányra szegezte.*
- Crucio!
*Artemis testébe hideg vízként csapott a hirtelen jött fájdalom. Remegett, és levegő után kapkodott.*
- Nahát, nahát... a Potter lányka. Rég találkoztunk.
*A csuklyás alak körbejárta a fájdalomtól remegő Artemist, majd újra megszólalt.*
- Hol vannak a barátaid? Csak nem itt van a táborotok vagy...
*A mondatot azonban nem tudta befejezni, ugyanis fehér fény villant...*
- Exmemoriam!
*Egy sötét alak lépett ki az erdő homályából és az immár földön fekvő halálfalóhoz sétált. Leguggolt mellé, és valamilyen bűbájokat motyogott. Miután végzett felállt és Artemishez sétált. A lány szíve összeszorult a felismeréstől. A fiú volt az, a roxmortsi Parkból. Ez volt az utolsó amit Artemis azon a napon látott...*
|
|
