|
|
Post by Morgana Drevar on Apr 5, 2008 18:52:56 GMT 1
Az elsõ Bájitaltan óra és a tanár késik...
|
|
|
|
Post by William Wilson on Apr 8, 2008 19:47:10 GMT 1
Will idejében a tanterembe érkezett. Elõpakolta tankönyvét a kézitáskájából, majd megvizsgálta. Fényes bõrkötésû könyv volt. Belelapozott, mivel azonban olyan tananyagról volt szó, amirõl neki fogalma sem volt, becsukta. Aztán szokásához híven nézett ki a fejébõl. Figyelte a tanterembe érkezõ diákokat. Várta, hogy jöjjön a rejtélyes lány is. Mikor az osztályba érkezett, Will elõször nem tudta, mit csináljon. Aztán leküzdte lámpalázát és odasétált a lányhoz:
- Helo! Will Wilson vagyok- mutatkozott be kissé félénken- És téged hogy hívnak?
|
|
|
|
Post by William Wilson on Apr 12, 2008 12:30:54 GMT 1
Mivel "becsengettek", Will elköszönt és a válasz tudata nélkül visszaballagott a helyére. A rejtélyes lány ismeretlen is maradt. Ám Will még nem adta fel. Gondolta, majd legközelebb. Remélte, lesz másik alkalom.
Töprengett egy kicsit mit csináljon, míg nem jön a tanár. Aztán ismét kezébe vette a tankönyveit. Kinyitotta egy tetszőleges oldalon. Egy gyönyörű illusztráció diszítette az oldalt. A színes képen különösen mintázott üst volt, amiből mindenféle színű füst szálingózott fel a mennyezet felé. Az edény mellett megannyi fiola foglalta a helyet. Azokban is különféle kotyvalékok voltak. ~Ezek lehetnek a hozzávalók~gondolta Will. Hiába olvasta el a leírást, nem értett belőle semmit. Talán ha odaérnek a tananyagban, meg fogja érteni. Most azonban újra a gondolataiba mélyedt.
|
|
|
|
Post by Sanea Lynx on Apr 12, 2008 17:00:52 GMT 1
Sanea lesietett a bájitaltanterembe,és "végre" valami emlékeztette a régi iskolájára.Csak nagy sokára sikerült megtalálnia a végtelennek tetsző folyósók és lépcsők labirintusában.De amikor megtalálta,arra gondolt,kár volt ezért a helyért ennyire törnie magát,mert a termet mind a négy fal mentén valami furcsa,színes izében úszó állattetemek borítottak.Ő maga még a húst sem bírta megenni,szóval ettől eléggé rosszul is lett.De nem csak ez nem tetszett neki,a helyet olyan barátságtalan légkör lengte be,mintha a legsötétebb halálfaló tanítana itt.
Leküzdte undorát,és helyet foglalt a tanáriasztaltól legmesszebb eső helyen.Elővette üstjét, könyvét,meg persze az elmaradhatatlan, gusztustalan hozzávalókat.
Amikor a falon lévő egyik uszkáló valamiről épp lészült eldönteni,hogy emberi szem-e,valaki megszólította.
-Hát,ő....-mondta értelmesen,mikor a nevét kérdezték.Őszinténszólva nem akart neveletlen lenni,csak zavarba jött.Mire kicsorbálhatta volna a köszörűt,hirtelen csöngettek,és nem volt ideje válaszolni.
Szomorkásan leült,és várta a tanárt,előre is az állatkák daradolásától tartva.
|
|
|
|
Post by nevara on Apr 24, 2008 20:55:41 GMT 1
*Öt percel becsöngetés után érkezik jó szokásához híven, de sajna még nincs bent a tanár így aztán nem tud kellő képen bemutatkozni neki de nem bánkódik sokáig majd a következő órán. Két ember már van a teremben ráadásul két Griffendéles fitymálva néz rajtuk végig jó aranyvérű szokás szerint hiszen az igazi mágusok csakis Mardekár nagyúrat követik. Na igen Nevara megrögzött híve az ősmágusnak és ezt nem győzi hangoztatni. Eközben bevágja magát az utolsó padba és ha esetleg a két kis manószutyok köszönne neki csupán mordul egyet és vet rájuk egy újabb becsmérlő pilantást.*
|
|
|
|
Post by William Wilson on Apr 26, 2008 12:38:12 GMT 1
Will elõpakolta cuccait és várta a tanárt. Õ azonban nem jött. Ránézett az órájára, tíz perc tellt el az órából. Nem tudta, hol marad ennyi ideig a professzorasszony. A fáklyákkal megvilágított terem kísértetiesen festett. Azonban Will ezt a fényt szerette. A szeme nem bírta az erõs fényt. Otthon, Finnországban is így élt, szóval már meg is szokta, szüleinek köszönhetõen. Hátranézett az ajtó felé, s látta, hogy egy másik diák kis késéssel, de beért órára. Mardekáros volt a lány. Will intett neki, köszönésképpen. Még egy félszeg mosolyt is erõltetett az arcára. Utálta azokat, akik abba a házba tartoznak. De gondolta, talán ez a lány nem olyan bunkó, mint a többi Mardekáros, de tévedett.
|
|
|
|
Post by Morgana Drevar on Jun 6, 2008 12:14:19 GMT 1
*Az ajtót nagy ledülettel csapta be maga mögött ha bárki is beszélne biztosan elhallgason végig nézett a kis társaságon hideg tekintetével elégedetten állapította meg hogy "szép számmal" megjelentek elsõ óráján. A két ház tagjai erõsen elhatárolódtak egy mástól a terem egyik fele zöld-ezüstben a másik vörös-aranyban pompázott.* ~na persze az örök ellentétek a Roxfortban~ bár õ maga nem itt tanúlt a Griffendél-Mardekár harcokról azért már hallott méghozzá nem is keveset no de az órája szempontjából ez tökéletessen lényegtelen. Az õ óráin senki nem fog háborúzni az eszmék vagy esetleges személyes ellentétek miatt. Hideg hangon kezdett bele mondandójába.*
- Üdvözlöm önöket! Morgana Tanja Drevar professzor vagyok maguknak, csak Drevar professzor. Kérnék egy gyors bemutatkozást, aztán kezdjük az órát. *szól kissé hidegen és eléggé tartózkodóan a tanárnõ. Várakozón néz diákjaira addig nem akarja elkezdeni az órát még nem tudja a nevüket. Vár amíg mindeki bemutatkozik majd elkezdi az anyagot*
- Tehát az óra anyaga a Feketenadálytõ-olaj latinul Symphytum officinale. Valaki tud róla mondani valamit?
|
|
|
|
Post by Elisha Prevett on Jun 6, 2008 14:28:42 GMT 1
*Halk kopogás hallatszódott, majd egy lány nyitott be az ajtón. Mielõtt belépett volna, szétnézett, hogy meggyõzödjön róla, itt van - e már a tanárnõ. Mikor meglátta, nem lepõdött meg, számított rá, hogy bent lesz, mivel a Elisha csaknem 20 percet késett.*
- Jó napot. Elnézést a késésért. *mondta oda a tanárnõnek, majd elkerülve az esetleges fejmosást, mielõbb elvonult és leûlt egy üres padba. Közben odaintett a jelen lévõ tanulóknak, akik nem voltak valami sokan. Elisha ezt furcsállta is, és miután körbenézett a termen, elõvette a könyvét, és igyekezett észrevétlen lenni, és azonosulni a levegõ halmazállapotával. (Az utóbbi lehetetlennek bizonyult.) Belelapozott könyvébe, megnézte a benne lévõ képeket, majd a tanárnõre irányította figyelmét.*
|
|
|
|
Post by Cassandra Muldoon on Jul 12, 2008 16:55:41 GMT 1
*Cassandra megint késett... Jellemzõ... Halk koppanások jelezték útját a folyosón. A tanterem ajtaja elõtt azonban megtorpant. Aztán elszánta magát és belépett kopogás nélkül. Remélhetõleg fekete ruhájában beleolvad a félhomályba, és nem fogja senki észrevenni, miközben besurran a terembe. Nesztelenül lopakodott be az utolsó padba. A tanárnõ szerencsére nem arra nézett, amerre a lány járt, így talán sikeresen jutott be a tanterembe. Egy mukk nélkül bányászta elõ táskája mélyébõl a tankönyveit. Azután karba fonta a kezét és hallgatta a tanárnõ beszédét egy meglehetõsen unalmas lötty elemzésérõl. Persze Cass-nek minden unalmas, ami nem Kwiddics, animágia vagy halálfaló-tudomány. De mivel azonban a tanárnõ a Mardekár házvezetõ is volt egyben, Cass érdeklõdõ arckifejezéssel hallgatta, amit mondott.
|
|
|
|
Post by Amaranth Meadows on Sept 27, 2008 8:30:59 GMT 1
*Amara sietve futott le a lépcsõn a bájitaltan terem felé.* ~Jól el fog késni az óráról~*gondolta bosszúsan. Halkan benyitott a terembe és körülnézett. A legközelebbi üres hely egy fekete ruhás lány mellett volt. Megvárta amíg a tanárnõ elfordul és halkan besurrant az ajtón. Észrevétlenül leült a lány mellé és gyorsan elõszedte a tankönyveit.*
|
|
